Főépítész tájékoztatása
Új szabályok, új építész?
Ahogy ma egyre többször hallani: a lakás, az épület belseje magánügy, a ház külső megjelenése pedig közügy. Ez igaz is, hiszen a közösségnek, a település lakóinak mutat homlokzatot minden épület, és így meghatározza környezetünk, városunk karakterét. A városkép pedig tudat alatt is hat közérzetünkre, egész életünkre.
1. Az év elejétől az építészetben sok jogszabály megújult, megváltozott
A lényeg röviden összefoglalva: jobb előre kérdezni, mint utólag vitázni, ne az „előbb lövünk és utána kérdezünk” gyakorlat működjön, minden építési tevékenység előtt tájékozódni kell az eljárásrendről és a szabályokról.
Ennek célja, hogy:
elkerülhető legyen az esetleges büntetés, ne épüljenek szabálytalan építmények, a településképi környezet továbbra is rendezett és esztétikus maradjon.
Ma az építést két szinten szabályozzák: országos törvények és rendeletek, helyi, azaz önkormányzati rendeletek. Mindkét szint betartása kötelező.
Érdemes építés előtt:
egyeztetni a főépítésszel, megkérdezni a jegyzőt vagy az építésügyi hatóságot, átnézni a vonatkozó előírásokat.
A jó tájékoztatás segít abban, hogy a települések szebbé váljanak, a változások pedig előnyöket hozzanak.
Milyen új jogszabályok jelentek meg?
1. Új Építészeti törvény (MÉptv., 2023. évi C törvény)
Ez rögzíti az alapelveket és az alapvető eljárásokat.
Fő elemei:
Az épített környezet a nemzeti kultúra része, amely meghatározza életminőségünket. Folytatni kell a magyar építészet hagyományait.
Fontos az életminőség javítása, az építészeti örökség védelme, a településkép megőrzése. Cél a fenntarthatóság, a takarékos fejlesztés és az érintettek bevonása.
2. Új kormányrendelet a Településrendezési és építési követelményekről (280/2024. Korm. r.) Ez váltotta fel a korábbi OTÉK-ot.
Meghatározza: a területhasználat, az építmények elhelyezésének, az építmények és helyiségek kialakításának szabályait és paramétereit.
A rendelet azt is kimondja, hogy az átmeneti időszakban mikor kell a korábbi és mikor az új szabályokat alkalmazni.
3. Új kormányrendelet az Építésügyi hatósági eljárásokról (281/2024. Korm. r.)
Ez szabályozza:
az ügyintézés és eljárások rendjét, a kérelem beadási szabályait, az építésfelügyelet működését, a tervdokumentációk tartalmát, az egyszerű bejelentés működését, az engedélyezési eljárást, a bontási és fennmaradási eljárásokat.
Mindezek célja:
egységes, gyorsabb, átláthatóbb építési folyamatok biztosítása.
Helyi szabályozás
Minden település számára a legfontosabb helyi építési szabályok:
Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) és mellékletei
Szabályozási Terv (SZT)
Településképi Rendelet (TKR)
Településképi Arculati Kézikönyv (TAK)
Ha ezek közül bármelyik hiányzik vagy nem hatályos, akkor vállalkozók, építtetők és lakosok sem tudnak pontosan tájékozódni.
Ezért fontos, hogy az önkormányzat ezeket folyamatosan aktualizálja.
Összegzés
Az új szabályok célja:
egyszerűbb eljárásrend, körültekintőbb építési döntések, rendezettebb településkép, nagyobb jogbiztonság, gyorsabb ügyintézés.
Mielőtt bárki építési munkába fogna, érdemes a helyi önkormányzatnál:
tájékozódni a hatályos építési szabályokról, megkérdezni a főépítészt, és szükség esetén egyeztetni az építésügyi hatósággal.