2017. április 25. kedd
Márk, Márkó, Márkus
A Nap kel 05:40-kor,
nyugszik 19:57-kor.

GUTI SOMA

1865-ben született Tállyán.* Egy ideig ügyvédként dolgozott Budapesten, majd Gutius néven humoros törvényszéki karcolatokat írt, amelyek jó nevet szereztek neki az irodalomban.

Cikk folytatása

BERNÁTH BÉLA

Helyi születésű országgyűlési képviselő, 1920-ban a Nemzetgyűlés korelnöke. Mivel életrajzából nem sok adatot ismerek, a Zemplén-hegyalja c. újság 1893.november.30. számából idézek néhány sort.

 

„Azon ritka alakok egyike a képviselőház tagjainak sorozatában a ki szó legteljesebb és legigazibb értelmében kiérdemelte a népképviselő nevet, mert ő csakugyan minden irányban és téren képviseli az őt megválasztott népnek minden érdekeit.

Cikk folytatása

ZEMPLÉNI IMREY ÁRPÁD

Költő, műfordító, településünkön született 1865.június.11-én. Középiskolai tanulmányait Sárospatakon és Debrecenben végezte, majd egyetemi végzettséget szerzett Budapesten filozófia szakon. 1896 és 1919 között levéltáros volt a Magyar Földhitelintézetben. Sokat foglalkozott fiatalabb éveiben Vajda János életével és költészetével. Munkatársa volt több vidéki és pesti újságnak, 1902-től a Petőfi Társaság, 1911-től a Kisfaludy Társaság tagja.

Számos esztétikai és társadalmi cikket (is) írt, kiadott egy kötetnyi elbeszélést, amelynek zöme aprólékos lélektani megfigyeléseket tartalmazott. Az 1800-s évek egyik legfigyelemreméltóbb műfordítója, Maupassant, Vigny, Leconte de Lisle, Verlain, Carducci, Stecchetti, Fogazzaro írásit ültette magyar nyelvre. Kezdetben hagyományos ódákat és lírai költeményeket írt („Új versek”, „Válogatott költemények”), egy időben a szocializmus eszméinek is hangot adott. „Didó” című verses, lírai regényének (1901) egyes részei Ady hangját vetítik előre, de nincs benne olyan dinamizmus. 1908-ban találja meg stílusát „Bosszú” című – osztják – hősi énekében. „A kalapács” c. munkáját a Magyar Tudományos Akadémia Nádasdy-díjával jutalmazták.

Cikk folytatása

LAVOTTA JÁNOS

A nemesi Lavotta család leszármazottai minden bizonnyal fellelhetők napjainkban is Felvidéken, az egykori Lipto vármegye településein. Lavotta János 1764. július 25-én látta meg a napvilágot Pusztafödémesen. Itt töltötte gyermekkorát, ebben az időszakban már szívesen hegedülgetett a család és ismerősök szórakoztatására. Első tanítója – édesapja, bár a gyermek a taníttatás előtt sokszor elcsente a hangszert, és próbálgatta a dallamokat. Egy ilyen alkalommal lepte meg apja, aki azután tudatosan foglalkozott fiával. A gyermekkor nem tartott sokáig, kilenc éves volt, amikor meghalt édesanyja. Apja rövid özvegység után újra megházasodott, de az új asszonnyal a gyermek nem igazán boldogult. Amikor a tanulmányok folytatása miatt Pozsonyba került, az idős Lavotta képzett muzsikosokra bízta fiát. Először Czizlerre, majd Zavadi Bonaventurára, aki Esterházy udvari zenésze volt.

Cikk folytatása

Casino Bonus at bet365 uk