Településünk Piactere szomszédságában található a Török vendégház, valaha szőlőmunkás emberek háza volt, pincével, borozóval, zegzugos borházzal. 

A kastély valaha a bárói család csinos és kényelmes lakóhelye volt.
Építésének pontos ideje nem kellőképpen tisztázott.

A többtagú családi pince együttes a XVII.-XVIII: században épült és mintegy hatszáz hl bor hagyományos, tölgyfahordós érlelésére alkalmas. Az érlelés ideális körülményit a vastag riolittufa falak, az évszázados nemespenész (Cladosporium Cellare) és az állandó 10-11 celsius fok hőmérséklet biztosítja.

Az egykor virágzó hegyaljai mezőváros nagyméretű katolikus temploma a tájban meghatározó építészeti elemként jelenik meg. A város felé közeledve, már nagy távolságból is érzékelhető jelentősége. A templom a környező területek beépítésétől kiemelkedően és azoktól eltérően fekszik, mintegy 0,228 ha területen. A Szent László tiszteletére épített templom alaprajzát vizsgálva, majd a templomot körüljárva rögtön szembe tűnik az, hogy nem a hagyományos értelembe vett tiszta alaprajzról van szó, hanem egy többszörösen átépített épületéről. Erre vall többek között a gótikus támpillérek eltérő rendje, a látható gótikus ablakkeretek a nyugati oldalfalon, a torony árnytalan volta, mely egykoron része lehetett a város védelmi rendszerének. A támpillérek ritmusa, darabszáma, távolsága az északkeleti oldalon nem egyezik a délnyugati oldalon fekvőkkel.

Kemény István nem Tokaj – Hegyaljai ember, de 1968-óta – amikor is az első ültetvényhez hozzájutott – véglegesen eljegyezte magát a borvidékkel.

A református templomot elhagyva, a templomkertet megkerülve jutunk a Kossuth utcába. Balra kanyarodva kis távolság után már látható a késő barokk stílusban épült evangélikus templom. Építésének ideje 1790, de a mai alakját csak az 1892 – es felújítást követően nyerte el.