A teljes fordítás:

"Magyarok" már 7-8000 éve Belgium területén...
A diplomáciai kapcsolatok 1922-es kezdete előtti belga-magyar találkozások

2022-ben ünnepli Belgium és Magyarország a diplomáciai kapcsolatuk 100. évfordulóját.
Egy örömteli esemény, amely remek lehetőséget biztosít a különböző területeken meglévő kötelékek bemutatására országaink között.

De mi történt 1922 előtt? Századokkal korábban kezdődött a mai országok területén elő akkori népek együttműködése. A legelső emlékek még i.e. 5700-ból datálódnak, amikor is az akkori Barchykephal törzs a Kárpát-medencéből a mai Belgium területére vándorolt.

Szőlőművelés
A középkorra átugorva ismert, hogy flamand és vallon telepesek érkeztek a magyar falvakba magukkal hozva a szőlőművelés technológiáját. Az egyik legjobb példa erre a tokaji borvidéken fekvő Tállya települése. A vallon telepesek által lakott falu neve a 'taille' francia szóból ered, melynek jelentése írtás, vágás. Továbbá a középkor végén és az újkor kezdetén (15-17. század) a flamand festők fontos szerepet töltöttek be Mo.-n. Ebben az időszakben nagy mennyiségű flamand festmény és faliszőnyeg érkezett az országba, de ezek azóta sajnos elpusztultak.

Királyi kötelékek
A 16. században vagyis modern éra kezdetén Habsburg Mária magyar és cseh királyné Hollandiát is kormányozta. Brüsszelben született és kesőbb fővárossá nevezte ki. A török megszállás alóli felszabadulásban néhány belga tábornok(pl. Mansfeld, Bucquoy) és vallon fegyveresek is segédkeztek. A 18. és 19. században, akkori belgák csapolták le a Bánát-mocsarat. Továbbá, Habsburg József nádor lánya, Mária-Henrietta lett II. Leopold belga király felesége.
Később, az 1848-49-es szabadságharc bukásakor a magyar menekülteket más országok mellett Belgiumban is szívesen fogadták. A badacsonytördemici templomban Mária-Henrietta királyné látogatását emlékplakett örökíti meg. 1871-ben egy ökörvontatású kocsival érkezett és töltött szép napokat a Balaton melletti faluban, részt vett egy pikniken, gitározott és magyar népdalokat énekelt. A Badacsonytördemici Falu Alapítvány manapság is jó kapcsolatot ápol a belga nagykövetséggel, 2012. aug. 30.-án emlékplakettet avattak ennek megerősítéseként. De nem csak Mo-n találhatóak belga lábnyomok, éppúgy fellelhető ennek az ellenkezője. A brüsszeli Szt. Miklós és Szt. Gudula katedrálisban több utalást is találunk a Jagellón királyi család magyar ágára. A katedrális déli kereszthajójában egy 1538-ban Jean Haeck által készített ólomüveg ablak található, amelyen II. Lajos látható feleségével Habsburg Máriával.

Irodalom és ipar
A 19. század közepén híres író-politikusok, mint Eötvös József vagy Jósika Miklós éltek és alkottak Belgiumban. Utóbbi később Brüsszelbe költözött és belga újságokban is publikált. Ebben az időben jelent meg a belga monetáris tőke Mo-n. Többek között szénbányák és vasútvonalak épültek ezekből a pénzekből. A 20. századtól Magyarország egy remek külföldi felvevő piac Belgium számára, hogy csak kettőt említsünk a fegyver és elektromos gépek tekintetében.

Kereskedelem
A belga függetlenség 1830-as kikiáltása és annak a londoni konferencián történt megerősítése után az "örök függetlenség" állapotában nehezen tudta elhelyezni magát az akkori politikai viszonyok között.Ennek eredményeképp, külpolitikáját arra építette, hogy felvevő piacot találjon, kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat építsen ki. Ennek ellenére I. Leopold királynak jelentős hatása volt a külpolitika politikai aspektusára is. Külpolitikájának első fontosabb eredményei a Hollandiával(1846) és Egyesült Államokkal(1845) aláírt kereskedelmi megállapodások.

Forradalom
AZ 1830-31-es belga felkelés a majd két évtizeddel későbbi magyar szabadságharccal ellentétben sikeres volt. Ahogy korábban említettük a szabadságharc menekültjeit köztük Kossuthot lelkesen fogadták Belgiumban. Édesanyja ott is halt meg 1852-ben. Eötvös József 1852-ben és egy évvel később is Ostend-ben töltötte a nyarat, miközben Jósika Miklós helyi újságoknak írt.

Közvetett kapcsolatok
Az eddig leírtak alapján arra következtethetünk, hogy a hivatalos kétoldali diplomáciai kapcsolatok létrejötte előtt is számos területen kapcsolódott a két ország történelme egymáshoz. A 19. században meglévő geopolitikai helyzetből kifolyólag Magyarország Ausztriához kapcsolódott, miközben Belgium független tudott maradni a nagyhatalmaktól. Ugyanakkor Belgiumnak már 1833-tól jelentős kapcsolata és képviselete volt Bécsben, ami hozzájárult ahhoz, hogy a belga-magyar diplomáciai kapcsolatok hivatalos kezdete előtt is erős kétoldali együttműködések alakultak ki.